A legelterjedtebb hibák az írói marketingben

Az Instagram-oldalunkon írtunk először egy rövid betekintőt a legelterjedtebb hibákról az írói marketingben. Ebben a blogbejegyzésben még inkább részekre szedjük ezeket a hibákat, illetve megoldást is kínálunk rájuk.

1. Az első legelterjedtebb hiba az írói marketingben, hogy az író nem meri nyíltan kommunikálni, kinek nem ír

A szűkítéssel kapcsolatban van egy olyan tévhit, hogy ha kizárunk embereket, akkor olvasókat veszítünk. Paradox, de épp azzal veszítünk olvasókat, hogy ha mindenkihez akarunk szólni.

Amikor az ember lánya vagy fia elkezd marketinget tanulni, az első dolog, amivel találkozik: hogy nem szabad mindenkihez beszélni. 

Mindenkihez csak úgy tudsz beszélni, ha általánosan fogalmazol. Viszont az általános fogalmazás – azt szokták mondani – nem szólít meg senkit. Szerintünk van az a réteg, akit igen, de rövid időn belül el fogod érni azt a bizonyos plafont, ahonnan nincs tovább.

Minél szűkebb a célcsoport, minél célzottabb a kommunikáció, annál inkább célba ér. 

Forrás: freepik.com
A legelterjedtebb hibák az írói marketingben

Az írók egyik nagy problémája az olvasókkal

Az írók egyik nagy problémája, hogy nem értik a célcsoportjukat. Nem értik az olvasókat. De hogyan is érthetnék, ha egy óriási, homogén tömegként tekintenek rá.

A szűkítés abban is segít, hogy átláthatóbbá tegye a célcsoportunkat – és persze érthetőbbé. Sokkal könnyebb kapcsolódni, üzeneteket megfogalmazni, ha nem a sokasághoz, hanem egy emberhez beszélünk, aki leképezi a célcsoportunkat.

Mit tehetsz most?

Szűkíts!

Ezt elmondjuk a Vállalkozószellemű Írók Klub, Hogyan pozícionáld magad íróként a könyvpiacon? anyagában is. A szűkítés annyira fontos, hogy enélkül lehetetlen pozíciót felvázolni. 

Mindemellett, ha nem szűkítesz, az írói identitásodat sem veszed figyelembe. Hiszen az identitásod már eleve szűkít.

Az írói identitás és a pozícionálás azért lett az első a tananyagok között, mert ezekre épül fel az egész írói brand. Ha ezek nincsenek rendben, nagyon nehéz boldogulni.

Tudod, nekünk ezt annak idején senki nem mondta el. Mi most elmondjuk neked. Mert esszenciális!

2. Hiányzik a státuszkommunikáció

Pontosan tudom, hogy mennyire nehéz úgy kommunikálni íróként, hogy nincsenek rendben az alapjaid (pozíció, identitás), nincsen stratégiád, illetve hiányos a célrendszered.

Hiszen miért posztolunk? Azért, hogy eladjuk a könyvünket. Ez tiszta sor. De hogyan?
Miért építünk közösséget – jellemzően rosszul? Mert azt mondták nekünk, hogy kell.
Meg azt is mondták, hogy kövessük a trendeket, gyártsunk virális tartalmat, figyeljünk más írókat, osszunk meg képet a cicánkról, a kávénkról stb. 

De azt nem mondták el, hogy:

Sokszor azért szoronganak az írók a posztolástól, mert olyan dolgokat akarnak lekényszeríteni a saját torkukon, amik nem ők.

Na, de hogy jön ehhez a státusz?

Hát úgy, hogy egy csomó mindenről posztolunk, mert azt mondták, ám épp a lényeges dolgok vesznek el. Mint a státusz.

Azok a dolgok, amik az olvasókat megszólítanák.

(És persze ott van az a része is a dolognak, hogyan kell tálalni ezeket a lényeges dolgokat. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogyan kezdesz például egy videót, egy posztot stb. De erről később.)

Mit tegyél most?

Határozd meg azt, milyen szerepbe kerül az olvasó, amikor kezébe veszi a könyvedet. Megfigyelő lesz? Nyomozóvá válik? Aktív vagy passzív résztvevő lesz? Kalandba hívod vagy hátradőlhet, és lazíthat?

Milyen érzelmi, lelki, mentális élményt kap a könyveddel, köteteddel? Leereszthet? Eltávolodhat egy kicsit a gondolatoktól a fejében, amik annyira terhesek? Vagy épp ellenkezőleg: egy fiktív problémamegoldásra hívod, kihívás elé állítod?

Ezek a kérdések a könyved pozíciójának felvázolásához tartoznak.

Forrás: freepik.com
Olykor az író nem meri nyíltan kommunikálni, kinek ír

3. Az író túl általánosan fogalmazza meg, miről ír

Ennek nagyon sok oka lehet, amelyeket érdemes feltárni, mert egyáltalán nem mindegy, merre indulj el:

Mindegyik pontra nem fogunk tudni külön-külön kitérni ebben a bejegyzésben. Érdemes megfontolnod, hogy belépj a Vállalkozószellemű Írók Klubba, ahol részletesebben tárgyaljuk az identitás és pozíció felvázolásának témáját.

Amit viszont jó, ha tudsz:

a “ fontos társadalmi kérdések”, az “erős női karakterek”, a “szabadság és szerelem” stb. megnevezések, szófordulatok valójában nem mondanak semmit.

Ezek nem konkrét dolgok, csak jól hangzanak. 

Mit tegyél most?

Van egy technika, ami segíthet. Nézd meg, hogy mindaz, amit a könyvedről elmondasz, vet-e fel további kérdéseket.

Vegyük a “fontos társadalmi kérdések” részt. Ezt azért még lehet tovább boncolgatni. Milyen társadalmi kérdések? Érint kifejezetten egy társadalmi csoportot, vagy az egész társadalmat érinti?

Milyen életterületet érint? Milyen konfliktust, problémát, feszültséget vet fel?

Addig kérdezd magad, és addig válaszolj, amíg már nem tudod tovább boncolgatni az adott tényt a könyvedről. Vagy azért, mert eltérnél vele a lényegtől, vagy azért, mert már elértél a végére.

4. Az író azt hiszi, meghatározta a pozícióját, de valójában nem

2017-ben nemcsak íróként debütáltam, de vállalkozóként is. Marketing-szövegíróként kezdtem el dolgozni, főleg kisvállalkozókkal. Ezen a területen rengeteget dolgoztunk a pozícióval. De tudod, hol nem hallottam róla? Írói berkeken belül. Az írói marketing részeként nekem senki nem említette.

Kezdetben az én fejemben nem volt átjárás a kisvállalati marketing és az írói marketing között. Elkülönítettem a kettőt, hiszen zöldfülűként csöppentem bele az írói létbe. Azt hittem, itt teljesen más a marketing, és amit itt mondanak, azt kell betartanom.

2024-ben kreatív szünetre küldtem magam, és csak ekkor keletkezett annyi tér, hely, szabad kapacitás, energia bennem, hogy meglássam: hiba volt különválasztani a kettőt. Egy olyan hiba, amiről nem tudtam, hogy hiba.

Úgy éreztem, az írói marketingben saját utat kell kitaposni, bejárni, mert azok a tanácsok, amiket kaptam, nálam nem váltak be. És amúgy meg… miért ne lehetne átemelni az írói pályára mindazt, amit tanultam, alkalmaztam, tapasztaltam a kis- és egyéni vállalkozókkal való munka során? 

Hiszen az írók is egyéni vállalkozók!

Így született meg a Vállalkozószellemű Írók Facebook-közösség, végül pedig a Vállalkozószellemű Írók Klub.

(Bettina története)

Miért fontos a pozícionálás íróként?

Ezt a történetet azért meséltem el, mert rendkívül megdöbbentő a tény, hogy a pozíció felvázolása mennyire esszenciális, ám a legtöbb esetben mégsem segít senki az íróknak megtenni ezt.

Vagy van az írónak marketingtudása, és megteszi magának. Vagy érzéke van hozzá, és bár nem tudja szakszavakkal megmondani, mit csinál, de megcsinálja. Viszont mi még nem találkoztunk egy olyan rendszerrel sem, ami lépésről lépésre végigvezetne a pozícionáláson.

A pozíció kikerülhetetlen!

Ez mutatja meg a helyed a piacon. Olyan, mintha elmennél egy ismeretlen helyre kirándulni, beírnád a GPS-be, hogy mutassa meg a legközelebbi boltot, de nem mutatna semmit. Lenne bolt, csak a térképen nem lenne elérhető. Vagy rossz helyen mutatná. Elvinne valahová, ahol nincs bolt.

A pozíció pontosan ugyanilyen.

Mit tegyél most?

A zsáner, a toposzok, a fülszöveg, a szinopszis, a történet… ezek nem a pozíciód. Részei, mert nyilván a történetednek is fel kell vázolnod a pozícióját, ami a sztoriból fakad, de nem azonos vele.

Ne csak az írói pozíciódat vázold fel, hanem a könyved pozícióját is. Természetesen lesz metszete a kettőnek, hiszen az írói munkásságod, az identitásod, a pozíciód a könyv alapja, ám ettől függetlenül minden történeted egy-egy külön pozíció a térképen.

Úgy képzeld el, mint a family centereket. Egy helyen érsz el egy csomó üzletet. A térképen is látod, hogy egy nagy területen több kis bolt van. Ebben az esetben te vagy a “nagy terület”, a “kis boltok” pedig a könyveid.

Kép forrása: freepik.com
Az írói identitás pozícionálása kikerülhetetlen folyamat.

5. Túl korai szerepfelvállalás

A klub írói identitás anyagában beszélünk a szerepfelvállalásról. Tehát ez egy fontos része az identitásod felvázolásának, és egyébként az írói pozíciónak is.

Ugyanakkor, ha túl korán történik meg, szétzilálhatja az egész brandet. Nem lesz belső koherencia, ellentmondásos lesz az író énmárkája. Ez pedig meglehetősen bizalomromboló, ráadásul az olvasó nem fogja érteni, mi van.

És ha az olvasó nem érti, mi van, akkor nem vásárol.

És engedj meg még egy fontos gondolatot. A szerep annyira fontos, hogy a regényeidben is visszhangzik.

Az írásaid, az identitásod, a pozíciód, minden összefügg mindennel. Ezért mondjuk mindig, hogy önazonosnak kell lennie, belőled kell fakadnia, mert így lesz koherens, követhető, egyértelmű.

Hiba kihagyni az írói identitás felvázolásának folyamatát

Sok író, amikor úgy dönt, kiadja a könyvét, csak az írástechnikára fókuszál.

Persze elindítja az oldalát, posztol a közösségi médiában, talán hallgat marketingelőadásokat, de jellemzően nem ülnek le, és nem vázolják fel az identitásukat, a pozíciójukat.

Ez olyan, mintha falakat építenél alap nélkül.

A szerep része az identitásodnak. Fontos felvállalni, ám egyáltalán nem mindegy, mikor teszed ezt meg.

Mit tegyél most?

Gondold át, milyen szerepet vállaltál fel íróként. Ez a szerep önazonos? Hosszú távon fenn tudod tartani? Esetleg mégsem érzed jónak?

Az írói identitásod felvázolását bármikor elkezdheted. Még akkor is, ha már van megjelent könyved, közösségi oldalaid, követőid. Kommunikálhatsz arról, hogy ebben vagy benne. Ez rendben van.

Inkább legyen meg később, mint soha.

6. Az író másokhoz hasonlítja a saját pályáját

Ez némiképp kakukktojás ebben a felsorolásban, ugyanakkor van olyan súlyos, mint az előző pontok.

Gyakran halljuk tanácsként, hogy figyeljük meg a sikeres írókat, és csináljuk azt, amit ők. Ezt elképesztően kártékonynak találjuk, mert nincs két egyforma ember – tehát az, ami bejött A-nak, nem biztos, hogy B-nek is bejön. Emiatt B azt érzi, hogy baj van vele, neki semmi sem sikerül, miközben nem jó úton jár.

Ez olyan, mintha azt mondanád az áfonyának, hogy nézze meg, milyen szép, kerek, nagy termése van a málnának, lesse el tőle, hogyan kell csinálni.

Íróként mi nagyon sokat szenvedtünk ettől. A málna nem áfonya, az áfonya meg nem málna. És azért szeretem ezt a példát, mert talán nem tudtad, de ahhoz, hogy az áfonya igazán jól tudjon teremni, savanyú földre van szüksége. 

Nem ültetheted el bárhová, például egy homokos földben nem fogja jól érezni magát. Annyira nem, hogy ki fog pusztulni.

Ha íróként olyan “talajba” próbálsz gyökeret verni, ami nem jó számodra, akkor nem fog menni, nem lesz elérés, kevés lesz a vásárlás, ki fogsz égni, utálni fogod a tartalomgyártás, megcsömörlesz, letörlöd magad a fenébe a felületekről, abbahagyod az írást stb.

Pontosan tudjuk, milyen ez, mert átmentünk rajta.

Mit tegyél most?

A képlet egyszerű. Minden ember más. Az áfonyának savanyú föld kell, a szőlő meg nagyon jól érzi magát a homokos talajban.

Találd meg a te saját savanyú földedet.

Tudjuk, hogy ez a nehezebb út, mert magadnak kell kitaposni. De mások lábnyomában lépkedni szerintünk még nehezebb… sőt, inkább terhesebb. Ez a jó szó ide.

A Vállalkozószellemű Írók Klubbot épp ezért építettük fel úgy, ahogy. Végigvezetünk az írói identitás és a pozíció felvázolásának lépésein, átadunk marketingeszközöket, beszélünk szövegírásról, közösségépítésről, könyvmarketing pikantériákról, de te fogsz végigmenni az úton.

Te fogod felvázolni az identitásod, a pozíciód. 

Kéthavonta kérdezz-felelek alkalmakat is tartunk élőben, online, hogy még jobban tudjunk segíteni az egyéni út építésében. A célunk, hogy minél több önazonos író merje felvállalni magát, jobb marketing döntéseket tudjon hozni, és stabilabb pozíciót tudjon építeni.

És természetesen, hogy megtalálja a saját közösségét – amiben nem piedesztálon ül, hanem kapcsolódik az olvasókkal.

A Vállalkozószellemű Írók Klub nyitva. IDE KATTINTVA tudsz csatlakozni.

2 Responses

  1. Amikor az olvasónak szeretném felvázolni, hogy milyen a történetem és ez alapján esélyt adni, hogy eldönthesse szeretné e olvasni vagy sem, itt… Itt lép életbe az az újféle trend, ahol egyre több mindent elárul az író a történetéről?
    Én csupán szeretném megtalálni a határt abban, hogy ne áruljam el a lényeget, mert akkor mi értelme volna elolvasnia? De közben tényleg tudjon annyit az olvasó, hogy eldönthesse, szeretné e elolvasni.
    Ma már nem elég a fülszöveg meg a borító?
    Még több illusztráció, még több címke, kiemelt részletek, karakter bemutatások, zsáneren belüli pontosított elhelyezkedés… Mindez látom elengedhetetlen. Többet magamévá tudok tenni, de a Trigger warning olyan, amit soha nem írnék a könyvbe. Előfigyelmeztetést, előszót igen, ahol felhívom a figyelmet bizonyos dolgokra. De listaszerűen soha nem sorolnám fel, mire számíthat az olvasó. Attól olyan száraz, élettelen, idegen lesz a szememben a könyv.
    Meg ez a zenei lejátszási lista is. Nem tudom hova tenni. Én nem érzem magaménak. Ha kihagyom a könyveimből, az önazonos döntés volna, vagy olyan trend kihagyása, ami negatív hatással lesz rám?
    Én mindig egy belső iránytűre hallgatok, amikor posztolok, ahogy ott felvállalom magam. Ez volna az önazonosság alapja?

    Fu, sajnálom ezt a sok kérdést. Mert bár hasznos volt a cikk, még több kérdés merült fel bennem közben. 😀

    1. Az nagyon jó, ha még több kérdés merült fel, mert ez azt jelenti, hogy az alapkérdéseken már tovább léptél. 🙂 Igyekszem sorjában válaszolni.
      Azért van a sok tartalom, és azért van, hogy nem mindig elég a borító és a fülszöveg, mert nagyon kicsi a piac és nagyon sok a könyv. Túlkínálat van. Ezért gyártja mindenki a tartalmat ész nélkül, mert ki akar tűnni. Na, de nem mindegy, milyen tartalmat.
      Nem értek azzal egyet, hogy mindent ki kell teregetni, meg kell osztani. Ez tudod olyan, hogy „ne nyisd ki az ajándékot, mielőtt átadod”. Lehet, hogy ez a trend a kétségbeesésből született, nem tudom. Mindenesetre nem javaslom.
      A trigger warning: elég megemlíteni, hogy mondjuk gyászfeldolgozásról van szó a könyvben, ami sokaknak nehéz lehet, de nem kell megírni, hogy Kisspista a 34. fejezetben elveszti a nagymamáját, aki így meg így meghal. 🙂
      Zenelista: az én könyvemben volt zeneajánlás, de nem a trend miatt. Akkor még nem volt trend, mikor elkezdtem. Abból jött, hogy mindig hallgattam zenét olvasás közben, és szerettem volna, ha az olvasó is átéli azt az élményt, amit nekem a zene okozott. Ha megnézed a könyveimet, egyes fejezeteknél lábjegyzetbe van odaírva. De azért, mert ezt én így akartam, önazonos volt, tetszett stb. Ha nem tetszett volna, nem teszem bele csak azért, hogy benne legyen.
      A belső iránytűre hallgatás valóban az önazonosság alapja. Nyilván ebben is ott vannak a határok, mert nem szabad, illik mindent is megosztani. A tartalomgyártás időnként már átesik a ló túloldalára. Szintén egy saját példát tudok behozni. Vannak dolgok, amik egyszerűen nem valók oda. Azt szokták mondani, hogy csak olyan dolgot ossz meg, amit az ügyfeleidnek is elmesélnél. Na hát én nem mesélném el az ügyfeleimnek, hogy meghalt a kiskutyám, nem ecsetelném a gyerekkel kapcsolatos dolgaimat vagy azt, hogy milyen mélyen érint az XY elvesztése.
      Ne érts félre, nem láttam a tartalmaidat, nem azért hozom be, mert rólad jutott eszembe. Hanem azért, mert egyre többször látok olyan megosztásokat, amitől szekunder szégyenem van.
      Megválaszoltam a kérdéseket?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük